Sok-sok szakácskönyv birtokbavétele után megvilágosodtam, ezek mind-mind létező emberek voltak, és „természetesen” franciák. Nem „véletlen”, hogy szakmánk „bölcsője” franciaország, sőt a gasztronómiai kifejezések, magyarázatok leírásakor – mint az orvosoknál a latin, úgy nekünk – a francia nyelv a hivatalos. De hogyan „válhattak” emberek ételekké?! Elsőként a névadót ismerjük meg, aztán egy következő írásban jöhet „Bechamell” és „Mornay”…

Csodás történet a „Dubbary”-é!
„Netflix”-ért kiált a story, rendezőként olyan képsorral indítanék, amiben egy XVIII. század legutolsó éveiben szokásos pompás ruházatban, nyaktiló alatt térdelő gyönyörű grófnő néz a kamerába, és mi még nem tudjuk, hogy róla bizony ételt neveztek el! Ő volt Madame Jeanne Bécu, azaz Du Barry, XV. Lajos utolsó hivatalos szeretője.

1743-ban született, édesanyja varrónő volt, apja pedig abbé, így már a születése is regényes, törvénytelenül jött a világra! Édesanyja talpraesett nő volt (amit gyermeke ugyancsak megörökölt), egy gazdag párizsi kereskedő olasz szeretőjének lett a szakácsa, aki a kislányt megkedvelte, 15 éves koráig taníttatta. Anyja is csinos lehetett, mert az olasz szerető vetélytársat látott benne, így elbocsátotta. Jeanne ekkora már magasra nőtt, kék szemű volt és gyönyörű! Egyenes út vezetett a kurtizánság felé, előbb csecsebecsét árult Párizs utcáin majd társalkodó nő lett egy öreg hölgy mellet (kirúgták mert munkaadója fiai beleszerettek), kalapos boltban dolgozott majdhogynem éhbérért. Szépségével egészítette ki fizetését, bordélyházban árulta bájait. Itt indult be a karrierje, Jean-Baptiste du Barry (mekkora csavar mán’, színre lépett az ételünk nevének „forrása”!) kerítőként dolgozott a helyen, felkarolta a fiatal kurtizánt, „eladhatóvá” Mademoiselle Lange-re (akkor nem Dubbary-ra?!) keresztelte, és bevezette a legfelsőbb körökbe. Ahhoz, hogy ennél is „magasabbra” (a király közelébe) jusson a főhősünknek csalások sorozatára volt szüksége! Hamis anyakönyvi kivonatot „gyártottak” neki, amiben három évvel megfiatalították és nemesi származásúnak nyilvánították. Névházasságot kötött Du Barry testvérével (végre a lányé lett az ételünk neve!), és egy grófnő személyében keresztanyát is kerítettek neki. Grófnő lett az egykori varrónő és szerzetes frigyéből!

Az immár palota kompatibilis „Madame du Barry grófnő” végre találkozott a már nem fiatal XV. Lajossal, egy évre rá hivatalosan is bemutatták! A napkirály dédunokája belehabarodott, az addigi „hivatalos szeretője”, Madamme Pompadour halála után Jeanne megörökölte a címet! A szakácsnő lánya révbe ért, versailles-i kastély a vele járó udvartartással, birtokokkal!

Ékszerek, elképesztő havi apanázs, anyjából márkinőt „csinált”. Mértéktelenül pazarolt, hihetetlen forrásai (fénykorában 600.000 aranyat költhetett havonta) ellenére adósságok gyötörték.

1774-ben Lajos himlőt kapott, szeretőjét – féltve a kórtól – arra kérte, hagyja el az udvart, a király halála után ez meg is történt.

A trónra lépő XVI. Lajos apácazárdába száműzte. Egy évet töltött ott, majd kiszabadulása után louveciennes-i kastélyába költözött. Itt második (haloványabb) fénykorát élte, estélyein vendégül látta a kor neves költőjét, Voltaire-t, és gyakorolta régi hivatását is, gazdag arisztokraták ágyasa lett.

Halálát egy szerecsen inas okozta, aki a jakobinus klub tagja lett. A grófnő ezt megtudva elbocsátotta. A jakobinusok hatalomra kerülése után a szolga feljelentette volt munkaadóját, hogy emigránsokat pénzel. (Ennek alapja is volt, 1791-ben ellopott ékszeri Londonban bukkant fel, ő pedig a visszaszerzésükre a szigetországba utazott, ahol találkozott az oda emigráló barátaival.) A grófnőt letartóztatták, és halálra ítélték.

Hogyan kerül ebbe a történetbe az étel?
Abban az időben, amikor „Madame du Barry grófnő” élt rangot jelentett, ha egy ételt egy ismert emberről neveztek el.
De miért pont a karfiol?
Ennek magyarázatára több verzió is született.

• Franciaországban a Napkirály kertésze honosította meg a karfiolt. Dédunokája, XV. Lajos idején már közkedvelt zöldségnek számított, így gyönyörű szeretőnek simán lehetett a kedvenc zöldsége.
• Utalás lehet a „kegyelt” porított parókájára, amelynek fürtjei egymásra borultak, mint a karfiol rózsái.
• A szeretőjének színét a karfiol virágainak hófehérségéhez hasonlították.

De az is lehet, hogy a kegyencnő a Dubarry szeletet maga találta ki estélyeire, fogadásaira, hiszen szakácsnő gyermekeként bizonyára maga is tudott főzni.

Eldönteni nem tudom és fogom miért pont „Dubbary”? Mi „csak” elkészítjük Önöknek! Mert eddig érve az olvasásban beláthatják, étlapunkon „muszáj” megjeleníteni és elkészíteni ezt az ételt! Ha 2021-ben, 7 hetente, keddenként az alábbi napokon megrendeli, röpke másodpercekig gondoljon majd névadójára: „Madame du Barry grófnő”-re…

Február 23.
Április 13.
Június 01.
Július 20.
Szeptember 07.
Október 26.
December 14.

+ 1 recept

A Dubbary, Te karfiolos kurtizán! bejegyzés először Menü mánia-én jelent meg.

Óvári sajt
„Története: Az óvári sajtot 1903 körül a Mosonmegyei Tejszövetkezet és Ujhelyi Imre, aki a Tejszövetkezet Tejkísérleti Állomásának vezetője volt kísérletezték ki. Mivel kiváló minőségű sajtot, csak kiváló minőségű tejből lehet előállítani, ezért a sajtüzem kiválasztásának két nagyon fontos tényezője volt: egyrészről a Szigetköz és a Rába vonalában húzódó remek természeti környezet, valamint a kiemelkedő szakmai háttér, melyet az agráregyetem kutatói biztosítottak A tilsiti sajt mintájára készült, melynek technológiáját Ujhelyi Németországban tanulta. A két sajt között nagyjából annyi különbség volt, hogy a tilsiti sajtot préseléssel készítették, a tésztáját színezték, míg az óvári sajtot nem préselték és a tésztáját sem színezték. Az óvári sajt hamar ismert és kedvelt sajt lett Magyarországon. Eleinte 3 kg-os, négyszögletes változata terjedt el, később az 5 kg-os, korong alakra tértek át.
Jellemzői: Az egész sajt korong, vagy hasáb alakú, fóliába csomagolt, az alja és a teteje sík, az oldala enyhén kidomborodó. Kérge nincs, felülete halványsárga színű száraz, esetleg enyhén zsíros. Szeletelve szabályos alakú darabok, vagy szeletek, melyekre a csomagolás a vákuum hatására rásimul. Állaga félkemény, hajlíthatóan rugalmas, nem morzsálódó, a szájban elomló. Illata, zamata kellemes, enyhén aromás, savanykás, jellegzetesen telt, érettebben erőteljesebb. Kellemesen sós. A sajt belseje egyformán világos, szalmasárga színű. Jól vágható, tésztája sűrűn lyukas, felvágva arányosan eloszlik a szabálytalan, kis- és közepes méretű röglyuk.”
Forrás: WikipédiA

Óvári szelet

Hozzávalók: karajszelet, pirított gomba, sonka. És persze a főszereplő: Óvári sajt. („Bónuszként” pecsenyelé.)

Hét hetenként, szerdán Ön is megtapasztalhatja, mitől is népszerű ez az étel.
2021-ben az alábbi napokon rendelhető:
Január 13.
Március 03.
Április 21.
Június 09.
Július 28.
Szeptember 15.
November 03.
December 22.

+ 1 Recept:

A Óvári szelet. De mitől „Óvári”? bejegyzés először Menü mánia-én jelent meg.